A szomszéd szemete mindig zöldebb?

A túlfogyasztás ellen az egyik legelterjedtebb alternatíva a zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód. A jövő gazdaságában nem keletkezik végleges hulladék, mert a gazdasági folyamatból kilépő anyag a rendszer egy más pontján hasznos erőforrásként jelentkezik. Lényegében a hulladékok mennyisége és veszélyessége csökken, amellyel párhuzamosan a gazdaság fenntarthatóbbá válik, az üvegházhatású gázok kibocsátása redukálódik.

Nézzük meg a világ talán leginkább klímatudatos országát, Svédországot. A tavaly augusztus óta „sztrájkoló” 16 éves Greta Thunberget, aki iskola helyett minden pénteken a stockholmi parlament elé vonul, így követelve határozottabb fellépést a klímaváltozás ellen, Nobel-békedíjra jelölték. Az országban egyébként az elmúlt években egyfajta újrahasznosítási forradalom valósult meg, melynek eredményeképp ma már a hulladék 99 %-át valamilyen módon újrahasznosítják, és mindössze 1 % végzi a szeméttelepeken.. A szeméterőművekben már olyan szintre jutott a feldolgozás, hogy külföldről importálnak alapanyagot az áramtermeléshez. Igen, ez valóban azt jelenti, hogy más országokból vásárolnak szemetet. 

A hulladékmentes életmód az előbbiekkel szemben a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, a gyökerénél fogja meg a problémát: a kevesebb, ésszerűbb fogyasztással, az egyszerűsítéssel. Öt alapelvet fogalmaz meg: refuse (utasítsd vissza), reduce (csökkentsd a fogyasztásodat), reuse (használd fel újra), recycle (hasznosítsd újra), rot (komposztálj).

Az életérzés látszólag megvásárolható, egyre menőbb vele villogni is, ezen azonban érdemes mihamarabb túllépni, és elmozdulni afelé, hogy tudatos vásárlóvá válva ne dőljünk be mindennek, ami a zero waste címkét viseli. Nem egy maréknyi emberre van szükség, aki tökéletesen követi a zero waste életmódot, hanem emberek millióira, akik még valamennyire tökéletlenül teszik ezt.

Következő hír