Boeing vs. Airbus: 0-1

A tavalyi év októberében a Jáva-tengerbe zuhant a Lionair diszkont légitársaság legújabb Boeing 737 MAX repülőgépe, a felszállást követően csupán 12 perccel. A repülési adatrögzítőjéből kinyert információk szerint az új generációs 737-es átesésvédelmi rendszere ok nélkül süllyedésbe vitte a gépet az állásszög-jeladótól kapott hibás adatok alapján. Március elején az Ethiopian Airlines Boeing 737 MAX 8 típusú repülőgépét érte tragédia. Az időjárási körülmények ebben az esetben is egyértelműen kedvezőek voltak.

Néhány nappal az etiópiai balesetet követően világszerte földre parancsolták a forgalomban lévő Boeing 737 MAX típusú repülőgépeket, szám szerint 371-et. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) gyors döntése mögött sokan azt látták, hogy ezzel egyértelmű előnyt biztosítanak az amerikai Boeing nagy riválisának, a francia Airbusnak, és csupán jó apropó volt a két baleset ahhoz, hogy versenyelőnyhöz jusson az évi 40 milliárd eurós bevételű európai gyártóóriás.

A vártnak megfelelően a New York-i tőzsdén március közepére már jelentősen visszaesett a Boeing részvényeinek ára, csaknem olyan mértékben, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. Még súlyosabb következményeket jelent az amerikai repülőgépgyártónak a korábban leadott rendelések lehetséges visszamondása, valamint a földre parancsolás miatti kártérítési követelések. Mindeközben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is ítéletet hozott a Boeing ellen: megállapították, hogy az Egyesült Államok a korábbi határozatok ellenére továbbra is adókedvezményeket ad az óriáscégnek, és ez megsértette az Airbus több potenciális üzleti lehetőségét is. Az iparág két meghatározó szereplője között ez a fajta harc nem új: 2004 óta sorozatos beadványokkal és ellen-beadványokkal harcolnak a WTO előtt.

Következő hír