Az Európai Parlament szerepe, felépítése

Az intézmény elődjét 1952-ben hozták létre akkor még kezdetleges formában, az Európai Szén- és Acélszövetség keretei közt szövetkező európai nagyhatalmak. Ekkor még 78 tagját a 6 szövetséges állam parlamentjei választották. 1979 óta létezik a közvetlen képviseleti rendszer, azóta pedig az új tagok belépésével folyamatosan bővül a létszám, jelenleg 751 fő.

Az EP tagjai nem hovatartozásuk, nemzetiségük alapján foglalnak helyet az üléseken, hanem politikai ideológiák szerint rendeződnek csoportba, amely csoporton belül már a különböző nacionalitások érdekképviselete is megjelenik. Ezek a klikkek nem mindig azonosak az európai pártokkal – előfordul ilyen eset is – azonban szorosan összefüggenek velük, tagjaik száma meg kell, hogy haladja a 25-öt. Minden csoport kinevezi a saját elnökét, alelnökét és a titkárságot. 2014-től a legnagyobb párt elnöke – az úgynevezett Spitzenkandidat – a legvalószínűbb, hogy az Európai Bizottság élére kerül. Jelenleg az EP-ben 8 koalíció létezik. A nagyobb magyarországi pártok közül az LMP a Zöldekhez, a Fidesz a Néppárthoz – bár határozatlan ideig felfüggesztve – valamint az MSZP a DK-val egyaránt az S&D-hez tartozik, míg a Jobbik függetlenként vesz részt a munkában.

1979 óta rendezik meg az Európai Parlament tagjainak közvetlen megválasztását a tagállamokban, melyre ötévente kerül sor. A 2014-es EP szavazás volt a világtörténelem legnagyobb nemzetközi szavazása, közel 400 millió részvételre jogosult állampolgárral.

Magyarországon a választás egyfordulós listás szavazás, amelyen csak pártok indulhatnak, és az egész ország egyetlen választókerület. Listát az a párt állíthat, amelyik 20 000 érvényes ajánlószelvényt gyűjtött össze az eseményt megelőző időszakban. A jelen szabályok szerint hazánkban 21 mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért pártlisták között a leadott szavazatok arányában. 

Következő hír