Mesterséges intelligencia a gyógyászatban

A BME Villamosmérnöki Karán működő bioinformatikai kutatócsoport jövőbe mutató eredményeivel évtizedek óta az orvostudomány szolgálatában áll. Hogyan lehet a mesterséges intelligencia, a statisztika, az orvosi és molekuláris biológiai tudás ötvözésével támogatni az orvosi döntéshozatalt és hosszútávon paradigmaváltásra késztetni gyógyszerfejlesztést? Ezen kérdésre a tanszék docensével és egyben a bioinformatikai kutatói közösség vezetőjével, Antal Péterrel kerestem a választ.

Napjainkban az élettudományos ismeretek formalizáltan, például folyamatosan bővülő adatbázisokban, tudásbázisokban is elérhetők. Az ilyen módon felhalmozott adat és háttértudás statisztikai módszerekkel történő feldolgozásával korábban ismeretlen összefüggések kerülhetnek napvilágra. A kutatócsoport egy együttműködés keretében hozzáférést kapott a világon egyedülálló UK Biobankhoz, amely egy félmilliós populáció klinikai, táplálkozási, gyógyszerfogyasztási, életstílusra vonatkozó, teljes morbiditási, és teljes genetikai profilját tartalmazó adattár. Ezt az adatkészletet felhasználva egyetemünk kutatói azt vizsgálták, hogy milyen betegségek megjelenései mutatnak összefüggést a statisztikai véletlenen túl.

A mai társadalmak egyik fő kihívása, hogy a betegségek megjelenése multimorbid jellegű ─ azaz több betegség egyidejűleg, egymással összefüggésben jelentkezik ─, melyre a betegek többféle gyógyszert szednek egy időben. Ugyanakkor a gyógyszerfejlesztés során a gyógyszerek interakciója csupán korlátozottan tesztelhető. Adott betegségcsoport kifejlődéséért azonban gyakran közös molekuláris mechanizmusok felelősek, ezáltal a kezelésük is összefügghet egymással. 

Következő hír