A győztes meccsek élménye örök

Lapszámunkban Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettessel beszélgettünk, aki tizennégy évig szervezte a Villanyfényes bajnokságot, és a mai napig nem hagyott fel sportszeretetével.

Gépészmérnökként végeztem a Műegyetemen 2000-ben, majd 2010-ig itt is dolgoztam különböző beosztásokban. Először doktorandusz hallgató voltam, ezt követően tanársegéd, majd adjunktus. 2010-ben, mikor ledoktoráltam, volt egy lehetőségem, hogy külföldre menjek posztdoktori ösztöndíjjal. Brazíliában, Latin-Amerika egyik legjobb intézményében, a São Paulo-i Egyetemen kutattam és oktattam hét évet, ami foci szempontjából is nagy élmény. Utána lehetőségem nyílt visszatérni a Műegyetemre, mint egyetemi docens, s hamarosan nemzetközi ügyekben tudtam kamatoztatni a külföldi tapasztalatomat, mint nemzetközi rektorhelyettes.

A nagy öregek visszaemlékezése szerint a Villanyfényes bajnokság 1977-ben kezdődött, én pedig 1996-ban kapcsolódtam be, ugyanis foci lehetőséget kerestünk hallgató társaimmal a Műegyetemen. Láttuk, hogy a Villanyfényesbe mi nem férnénk be, mert összesen három liga volt, és bőven volt csapat, ami kitöltse. Egyik évfolyamtársammal, Bölcsföldi Zolival ekkor összebeszéltünk és jelentkeztünk szervezőnek. Ekkor még a Vincze Pál vezette Testnevelési Tanszék szervezte. Jelentkeztünk, hogy bővítsük a szervezői csapatot, bár kicsit önzők voltunk, mert magunknak kerestünk helyet a fociban. Mire kiszálltam az akkori három ligából körülbelül tizenkettő lett. ’96-tól 2009-ig vettem részt a lebonyolításokban. Sokat fejlődött a bajnokság, anno mi három bitumen pályán kezdtük, ami biztosan „jót tett” az ízületeknek, ezért elkezdtünk műfüveseket építeni, az Egyetemi Hallgatói Képviselet és a MAFC segítségével. Akkoriban a Bogdánfy úton csak két pályánk volt, de mára már a hármas és négyes is a bajnoksághoz tartozik.

A BME nekem az egész életem része. Itt voltam hallgató, s bár hét évet külföldön töltöttem, sosem hagytam el az egyetemet, csak fizetés nélküli szabadságra mentem, amit többször hosszabbítottam. Jelenleg, mint az egyetem egyik vezetője, az életem egyik alappillérévé vált, érte dolgozom. A sportban látok nagyon nagy lehetőségeket, és nagy eredménynek érzem, hogy a BME szenátusa 2019-ben elfogadta a BME sportstratégiáját, aminek a kidolgozását én vezettem a BME különböző szervezeti egységeivel együttműködve. 

Következő hír